Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói
számára

A Felhívás kódszáma: GINOP-6.1.5-17

Magyarország Kormányának célja a munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében.

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az egész életen át tartó  tanulásban való részvétel ösztönzését és támogatását, amely elengedhetetlen a munkaerő versenyképességéhez és a társadalmi és gazdasági változásokhoz való folyamatos  alkalmazkodáshoz.

A cél elérését a Kormány a nagyvállalatok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:

  • A felhívás feltételeinek megfelelő projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból minimum 10.000.000 maximum 100.000.000 forint támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.
  • Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projektnek a megítélt támogatás 50%-ának megfelelő maximum 50.000.000 forint előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja, hogy projektje megvalósításával hozzájárul:

  • a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréséhez, valamint
  • az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra dokumentumban megfogalmazott célok eléréséhez.

A Felhívás indokoltsága és célja

Az Európai Unió Tanácsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiában leszögezte, hogy „az egész életen tartó tanulás és készségfejlesztés kulcsfontosságú a jelenlegi gazdasági válság és a népesség idősödésének kezelése szempontjából, illetve az Európai Unió tágabb gazdasági és szociális stratégiájában. A felnőttkori tanulás fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében és abban, hogy a felnőtt – különösen az alacsony képzettségű és az idősebb – munkavállalók jobban tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piaci és társadalmi változásokhoz”. A Tanács kiemeli továbbá, hogy a gazdasági válság rövid és hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat; tekintettel a munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének érdekében ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre.

A Tanács állásfoglalásában felhívja a figyelmet, hogy a felnőttkori tanulás alapvető fontosságú alkotóeleme az egész életen át tartó tanulás folyamatának, és kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából. Ezzel egyidejűleg elismerni és támogatni kívánja azt a jelentős hozzájárulást, amelyet – a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése révén – a felnőttkori tanulás tud nyújtani a gazdasági fejlődéshez.

Ezek alapján felszólítja a tagállamokat, többek között, hogy

  • „nemre, illetve a személyes és családi körülményeikre való tekintet nélkül javítsa a felnőttek lehetőségét arra, hogy – személyes és szakmai fejlődésük, társadalmi szerepvállalásuk, alkalmazkodóképességük, foglalkoztathatóságuk és a társadalomban való aktív részvételük elősegítése érdekében – életük bármely szakaszában színvonalas oktatásban részesüljenek”;
  • „biztosítson a felnőttek képzési szükségleteihez igazított, rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket, ideértve a vállalati képzéseket és a munkahelyi tanulást is; vii. ösztönözze, hogy a munkáltatók körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a felnőttkori tanulás hozzá járul a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség előmozdításához, és fontos tényező az alkalmazottaik foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci mobilitásának növelésében”;
  • „A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól.

Magyarországon az egész életen át tartó tanulásban résztvevő 25-64 éves felnőttek aránya rendkívül alacsony: 6,3 % (2016, EUROSTAT). Ez a szám elmarad az Európai Unió  tagállamainak átlagától (10,8%), sőt a térségbe tartozó országokhoz képest is alacsonynak számít (ld. Csehország: 9,3%, Szlovénia: 11,9%).

A felnőttkori tanulás egyik legfontosabb színtere maga a munkahelyi környezet. A KSH több mint 30 ezer vállalkozást vizsgáló reprezentatív adatgyűjtés alapján 2015 folyamán a vállalkozások 44%-ánál vehettek részt az alkalmazottak valamilyen, a vállalkozás által támogatott szakmai képzésben. Magyarország GDPjének jelentős részét a nagyvállalatok állítják elő, gazdasági potenciáljuk és húzóerejük a KKV-k számára is meghatározó. A KSH felmérése alapján a nagyvállalatok dolgozóinak az összes foglalkoztatottakhoz képest ugyanakkor csupán 27%-a részesült szakmai képzésben 2015-ben.

Figyelembe véve a fentieket a felhívás fő célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, a nagyvállalatokra vonatkozó képzéselérési arány tovább javuljon, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. További cél, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, a képzést is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek.

Jelen konstrukció a hazai foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés, illetve az innovatív iparfejlesztés kulcsfontosságú stratégiáihoz egyaránt kapcsolódik. A munkahelyi képzések elősegítése egyik prioritását jelenti a 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozásával kapcsolatos szakpolitikai stratégiának, valamint a felnőttképzési beavatkozási prioritásokat és célrendszert is magában foglaló Életen át tartó tanulás szakpolitikáját bemutató keretstratégiának is. A nagyvállalatok munkavállalóit célzó képzések támogatása a munkavállalók foglalkoztathatóságának javításán keresztül hozzájárul az uniós célokkal összhangban lévő nemzeti vállalás teljesítéséhez, amely szerint foglalkoztatási arányt 75%-ra növeljük 2020-ra a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében. Tekintve, hogy a felnőttkori tanulás egyik legjellemzőbb színtere a munkahely, a konstrukció segíti azt is, hogy hazánkban – az uniós célokkal összhangban – 2020-ra a 25-64 éves lakosok 15%-a vegyen részt felnőttkori tanulási tevékenységekben.

A felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régiókban címmel (TÁMOP-2.1.3.C-12/1) meghirdetett felhívás tapasztalataira is épít, mely keretében több mint 514 nagyvállalat nyert el 13,6 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást munkavállalói képzésére.

A konstrukció a hazai innovatív iparfejlesztés, céljainak megvalósítását és ezzel összhangban az Ipar 4.0 megoldások alkalmazását is elő kívánja segíteni, a Felhívás támogatja az IPAR 4.0 koncepcióhoz kapcsolódó vállalati funkciók, folyamatok fejlesztésére irányuló munkavállalókat érintő, nem szállítói jellegű képzések kialakítását, megvalósítását. Kiemelten támogatja mindazokat a nagyvállalatokat, amelyek profilja illeszkedik az 1442/2016. (08.17) Korm. határozatban meghatározott Irinyi Terv keretében kiemelten fejlesztendő területek valamelyikébe, illetve amelyek az Irinyi Terv megvalósításával, az építőipari tevékenység technológiai fejlesztésének, hatékonyságának javításával és az IPAR 4.0 megoldások alkalmazásával összefüggésben beruháznak a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésébe.

Az Ipar 4.0 tárgyát olyan fizikai komponensek, ún. objektumok képezik (mint például a szerszámgépek), amelyek a számítógépes integráció és az internettel való összekötés révén ún. cyber-fizikai (production) rendszereket (Cyber-Physical Systeme, CPS) alkotnak. Ezáltal az objektum intelligens, aktív objektummá válik, amely észleli és befolyásolja a környezetét. A gépek, tárgyak és terek összekapcsolásának alapja a „dolgok internete” (IoT), amely hálózatba kapcsolja a kölcsönható CPS alapú tényezőket a digitális világgal. Ennek eléréséhez az objektumokat kommunikációs modulokkal szerelik fel, amelyek adatok küldését és/vagy fogadását teszik lehetővé. Az Ipar 4.0 esetében a hálózati gondolkodás széleskörű, hiszen a termelés teljes értékteremtési folyamata, a tervezéstől a termék hasznosításáig, a vállalaton belül és kívül hálózatba kapcsolódik. Az intelligens gépek önállóan szervezik a gyártási és logisztikai folyamatokat.
Minden vállalati funkció: irányítás/menedzsment, kutatás és fejlesztés, gyártás, logisztika, marketing és értékesítés, ügyfélszolgálat, stb. a rendszer folyamat szerves alkotó tényezője.

A Felhívás támogatja az Ipar 4.0 specifikus alkalmazások, ill. megoldások, a folyamatokra (process) épülő Ipar 4.0 szervezeti filozófia vállalati bevezetéséhez valamint fejlesztéséhez szükséges munkavállalói kompetenciák fejlesztését.

A munkavállalói csoportok nem egyforma arányban vesznek részt a munkahelyi képzésekben. Megfigyelhető egy erős szelektivitás a munkavállalók között életkoruk, iskolai végzettségük és a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyük szerint. A munkaadók inkább a jól képzett, közép- vagy magasabb szinten dolgozó, fiatalabb alkalmazottaik képzését preferálják. A munkahelyi tanuláshoz való hozzáférésben így hátrányba kerülnek azok, akiknek leginkább szükségük lenne a képzésre: az idősebb munkavállalók, a középfokú végzettségnél alacsonyabb végzettségűek, illetve az alacsony beosztásban dolgozó alkalmazottak. A Felhívás kiemelt célja ezért annak elősegítése is, hogy minél többen férjenek hozzá a munkahelyi tanulási lehetőségekhez azok közül, akik a munkaerő-piacon maradáshoz szükséges alap- és személyes kompetenciák fejlesztésére szorulnak.

Tény, hogy a hazai gazdasági teljesítmény bővülésével a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan nő, 2017. II. negyedévben 68,1 százalékos magyar foglalkoztatási ráta már meghaladja az uniós 67,7
százalékos foglalkoztatási rátát, valamint a hazai 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig jóval kevesebb az EU 28 átlagában kimutatható 7,6 százalékos rátánál.

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető tendenciaként a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes ágazatokban, illetve régiókban már munkaerőhiányt okoz. A hazai munkaerő-piaci tartalékba való beruházás ezért kulcsfontosságú, figyelembe véve azt, hogy a potenciális munkaerő-tartalék relatív nagysága régiónként, illetve azon belül megyénként is jelentős eltéréseket mutat. Miközben az ország középső és nyugati megyéiben már nemcsak a szakképzettekből, hanem az egyszerűbb munkát végzőkből is hiány van, a potenciális tartalék zöme ettől jelentős földrajzi távolságra található. A foglalkoztatottá válás valószínűsége szempontjából az egyik legfontosabb ismérv az iskolai végzettség. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek. A tudás ugyanis időközben elavulhat, a munkahelyi környezethez történő alkalmazkodás képessége is folyamatos fejlesztésre szorul. A tartalékon belül jelentős arányban jelenlevő szakképzetlenek esetében létfontosságú az olyan képzés, amely a képzést elvégzőket valóban álláshoz is juttatja. Ennek egyik feltétele, hogy egy adott földrajzi terület képzési struktúrájának kialakításában a képzőhelyek mellett a potenciális munkáltatók is szerepet kapjanak.

Az alacsony jövedelmű munkavállalók célzott képzésének megvalósításáért e felhívás keretében a nagyvállalat saját munkavalói közül csak azok a személyek vonhatóak be, akik havi bruttó bére a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában nem haladta meg a 405 459 forintot, azzal, hogy a képzésbe vont saját munkavállalók 10%-ának mértékéig olyan munkavállalók is bevonhatóak a támogatott képzésekbe, akik bruttó bére nem haladja meg a 600.000 Ft-ot.

A felhívás keretében a támogatást igénylőnek külső, a bevonás időpontjában nem foglalkozatott személyeket kell bevonnia saját toborzás keretében a képzésekbe, a képzésbe vont saját munkavállalók legalább 10%-os mértékéig az alábbi célcsoportokból:
– bevonást megelőző 12 hónapban volt közfoglalkoztatott vagy
– legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső8 vagy
– egyéb munkavállalási korú inaktív személyek (beleértve az oktatásban, képzésben részt nem vevő, foglalkoztatásban nem álló, fiatalokat is).

Jelen Felhívás a nagyvállalatok munkavállalóinak szóló képzések finanszírozását segíti, míg a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások a GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című Felhívás keretében részesülhetnek támogatásban.

Jelen Felhíváshoz kapcsolódik a GINOP-6.1.7-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja
című Felhívás, mely a gazdálkodó szervezetek képzési igényeinek megvalósulását kívánja támogatni, a szektor sajátosságainak figyelembevételével, biztosítva a vállalkozások által megszervezett, megvalósított képzések megfelelő minőségét és nyomon követését.

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-615-17-munkahelyi-kpzsek-tmogatsa-nagyvllalatok-munkavllali-szmra
Felhívás.pdf(Feltöltve: 2018-02-14 11:44:22)